Az ékszer gyémánt titka!

Honnan kapta a gyémánt az elnevezését, hogyan állapították meg a gyémánt keménységét, mit jelent a karát a gyémánt esetében? Hol bányásszák a legtöbb gyémántot? Ebből a cikkből kiderül mi az, amit a gyémántról tudni érdemes…

Mit jelent a gyémánt keménysége?

A gyémánt, a nevét a görög legyőzhetetlen szóból eredendően keménységéről kapta.

Mohs keménysége : 10

Mit is jelent ez? A karckeménység fogalmát Friedrich Mohs bécsi minerológus vezette be, több mint 150 éve, az ásványok meghatározására.

A karckeménységet azzal mérte, hogy egy hegyes tárgy, milyen ellenállással találkozik karcoláskor. Az 1 a legpuhább és a 10 a legkeményebb fokozat.

A gyémánt ezáltal elpusztíthatatlan. Csiszolási keménysége 140 szerese a rubinnak vagy a zafírnak. A gyémántot csakis gyémánttal, gyémántporral lehet csiszolni.

Tökéletes a hasíthatósága, ezért vigyázni kell a foglalásnál is, illetve azzal, hogy ne verjük az élének.

Hol találhatók a fő gyémánt lelőhelyek?

A 18. századig India volt a fő a gyémánt lelőhelyek egyike, de a 19. században jelentős mennyiséget találtak Dél-Afrikában.

A 20. században szintén nagy lelőhelyeket fedeztek fel Botswanában, Angolában, Oroszországban, nemrég pedig Kanadában.

Hova sorolható a gyémánt?

A gyémánt a termeléselemek osztályán belüli a széncsoporthoz tartozó ásvány és egyben a legjelentősebb drágakő. Ezt fizikai és kémiai tulajdonságainak köszönheti, hiszen a legkeményebb természetben előforduló ásvány. Átlátszósága és fénye tökéletes, fénytörése és színszórása a legmagasabb fokú. Rendkívül nagy keménysége miatt ipari felhasználása igen széles körű.

A gyémánt szabályos rendszerben kristályosodik. A gyémánt kristályaira jellemző, hogy az élek és lapok sokszor legömbölyödtek és ilyenkor – különösen a soklapú formák esetén – a gömbalakhoz közelednek, és a lapok egyenlőtlen kifejlődése folytán gyakran előfordul az alakok eltorzulása.

Milyen nagyságú és keménységű a gyémánt?

A gyémántok nagysága igen változó, többnyire nem érik el az egy karátot; a néhány karátos kő még elég gyakori, de a 20 karáton felüliek már ritkábbak. A 100 karátot vagy ennél is nagyobb súlyt elérő kristályok pedig már ritkaságszámba mennek.

A gyémánt keménysége valamennyi természetben is előforduló ásvány keménységét messze felülmúlja, ezért csak saját porával csiszolható.

A gyémánt egyszerűen fénytörő. Néha azonban egyes gyémántokban rendellenes kettőstörés is megfigyelhető, amit a folyadékzárványok okoznak.

Az ékszer gyémánt szín palettája

A gyémánt színe változatos. A teljesen színtelen, víztiszta ásványtól kezdve előfordul sárga, zöld, barna, piros, rózsaszínű, szürke, kék és fekete gyémánt is. A szín nagy hatással van az értékre is. A legtisztábbak az indiai gyémántok, a legszínesebbek pedig a dél-afrikaiak.

A színtelen kövek között a teljes víztisztaság szerint megkülönböztetnek első-, második- és harmadik- vízű köveket. Némely teljesen színtelen és átlátszó kő kékesbe hajló fényű, ezek értéke a legmagasabb.

A színes kövek közül a legelterjedtebb a sárga, illetve ennek egész gyenge színárnyalata. A dél-afrikai kristályok nagy része ilyen, de nem ritkák az erősebb sárgaszínűek: bor-sárga, méz-sárga, narancssárga. A zöld színárnyalatban inkább a sárgászöld uralkodik; a tiszta öld ritka. Megfigyelték, hogy a sárga és zöld szín, csiszolásnál elhalványodik.

Az ilyen kövek csiszoláskor is elveszítik színűket, a színveszteséget tehát a csiszoláskor keletkezett hő okozza. Sok esetben a gyémánt nem egyenletesen színezett, és előfordulhat, hogy a színezés csak egy felületi rétegre terjed ki. Ezt szintén csiszoláskor orvosolják.

A barna szín árnyalatai elég gyakoriak, a leggyengébb árnyalattól kezdve egészen a sötétbarnáig. A piros árnyalatú színek, a rózsaszín és ibolya igen ritkák. A színes gyémántok közt a leggyakoribbak a szürkék, piszkosfehértől a majdnem feketéig. A sötét színezés sok esetben csak a gyémánt felületére terjed, az ilyen köveket coated stones-nek (kérgezett kövek) nevezik.

A talált gyémántoknak körülbelül csak negyede teljesen színtelen; az erősen színezett, átlátszó kövek nagyon ritkák. A színes, átlátszó gyémántokat fantázia-gyémántoknak (fancy diamond) nevezik; ezek a drágakőtől megkívánt minden tulajdonságot egyesítenek magukban: nagy keménységet, erős fényt, tökéletes tüzet, színszórást, átlátszóságot és szép színt.

Az ékszer gyémánt osztályozási színskálája

Az ékszerekhez használt gyémántok értékének meghatározó jellemzője a színük. Leszámítva a ritka, színes gyémántokat, mint például a rózsaszín és a kék, alapvetően a kövek értéke annál értékesebb, minél fehérebb a színük. A gyémánt általában a sárga szín valamilyen árnyalatában tér el a fehértől. Az árnyalatokat sokféleképpen szokták jelezni, a legelterjedtebb skála az ABC betűit használó, amely D-betűtől, a legfehérebb minőségtől indul.

A gyémántnál többféle osztályozást használnak, például létezik GIA, CIBJO, de ezek nagyon hasonlítanak egymásra, a kövek értékelésekor gyakorlatilag szinte teljesen ugyanazt az eredményt adják.

A gyémánt és a karát

A gyémánt esetében a karát súlyt jelöl, nem méretet!  Jele a ct és ne keverjük össze az arany tisztaságát jelentő kt jelölésű karáttal. 1913 óta 1 ct azaz  karát gyémánt 200 milligrammnak felel meg.

A karát a drágakövek súlyának mérésére szolgáló mértékegység.

Jele: Kt, angolszáz területen ct.

1 Kt = 2 × 10-4 kg = 200 mg